Kína, Fujian福建省, Fuzhou 福州

A híres „Sárkánygyöngy tea”

A jázmin teák 茉莉花茶, 香片 önálló családjába tartozik, azok közül is kimagaslik. A kínai kultúrában kiemelt jelentőségű a jázmin és a jázmin tea. A vendéget a kínai otthonokban máig jázmin teával kínálják, éttermekben az étkezést követően jázmin teát szolgálnak fel. Teszik az utóbbit a jó emésztés elősegítése és a kellemes közérzet elnyerése érdekében, az előbbi esetben az érdek nélküli vendégszeretet megnyilvánulásaként.

A jázmin a kínai kultúrában

A jázmin virág régi jelkép és szimbólum, alakjával további tartalmakat, értelmezéseket jelenít meg. Kellemes érzete végett mennyei illatnak gondolták, az ég által a földre küldött isteni ajándéknak. A jázmin legrégebbi művészeti ábrázolása Indiából, az Ellóra Ajanta barlangok falán található buddhista ábrázolásokról származik. Ezek az ie. 2 századtól isz. 480-ig született képi elbeszélések Buddha előző életeit mutatják be. Ezeken a Megvilágosodott koronája aranyszín jázmin virág korona.

Kínában a leghíresebb jázmin Fujian tartomány, Fuzhou (vagy Fuchoow) városának környékéről származik. A város Kína legjelentősebb tea kikötője volt a Min folyón és egykor a teakereskedelem központja. Ma a város környékbeli jázmin ültetvényiről, számtalan hőforrásáról és az utakat szegélyező több ezer, eredetileg a Song korban ültetett banyan fáról nevezetes.

Fuzhou enyhe éghajlata tökéletesen alkalmas a kényes jázmin virág termesztésére. A település a Min folyó völgyében, egy magaslati medencében helyezkedik el hegyek által körbevéve, védetten. A kicsi nappali hőingadozás, ez enyhe hőmérséklet és a bőséges csapadék meghatározta hegyvidéki mikroklíma nem csak a jázminnak, hanem a teának is kedvez. A jázmin a magas hegyekben terem. Fuzhouban az ültetvények 1200 hektáron a völgy folyóparti szakaszán helyezkednek el, míg a tea ültetvények 600 és 1000 méter között a környező hegyoldalakon. Ezzel magyarázható, hogy a jázminvirágzás idején szüretelt tea levelek természetes formájukban tartalmazzák a jázmin illatot, amely igazi kuriózum Kína-szerte.

Kínában Fuzhou a „Jázmin főváros”, amely elnevezést a Song dinasztia alatt (960-1127) nyerte el. A jázmin tea feltalálása és első előállítása is a városhoz és a Tang dinasztiához köthető. A jázmintermelést a Második kínai-japán háború (1937-1945) vetette vissza, majd lassú fejlődés történt a 90-es évekig. Ma a teljes hazai jázmintermelés 60 % ehhez a városhoz köthető. Ma a tevékenység védett, és a világ mezőgazdasági örökségéhez tartozik.

Nem minden jázmin termel megfelelő illatanyagot. Ízesítésre kizárólag két fajtát használnak:Jasminum officinale (egyszerű jázmin) és Jasminum sambac (Sampaguita) fajtákat.

A jázmin virág valószínűleg a nomád Han dinasztia idején (ie 206- isz 220) Indián keresztül Délkelet-Ázsiából érkezett Kínába. Már az isz. 5. században használták a tea ízesítésére, de csak a Qing dinasztiától (1644-1912) kezdődően került ki az országhatáron túlra.

Japánban is ismert a jázmin tea előállítása, különösen Okinawa prefektúrában, ott Sanpin-cha (さんぴん茶) a neve.

A tea előállítási technilógiája

A tea leveleket a Fujian-i tea ültetvényeken kora tavasszal szedik, feldolgozzák, besütik, majd késő nyárig, a jázmin virágzásáig raktárban tárolják. A jázmin szedése hajnalban történik, amikor a virágok még zárt állapotban vannak. A leszedett jázmint éjszakáig a hidegben tárolják. A jázminéjjel nyílik ki és ontja magából kellemes illatát. Ekkor kerül sor a tea ízesítésére.

Az ízesítés két módon lehetséges: az egyik technológiában egymásra rétegződve kerül a tea és a jázmin; egy réteg tea egy réteg jázmin virág. A másik módszerben a tealevelek közé jázmint kevernek, majd éjszakára állni hagyják. Kb. négy óra alatt a tea átveszi a jázmin illatát. Ez a keverés majd kiválasztás és ismét keverés összesen 6-7-szer történhet legjobb minőségű teák esetén. A tea átveszi a jázmin nedvességét is, ezért minden keverést követően az elhervadt jázmin virágot ki kell dobni, a teát megszárítani, mielőtt a következő jázmin adag bekeverésre kerül.

Elkészítése: